Éjszaka a mólón egy utas
jár,
a csendes csobogás
Hallani, mint fecseg
magában
hajnalig, nem tovább
Mert az első, halvány fény
fanfárja megtöri magányát
Sirályok, halászok jönnek
e jelre, s túlkiabálják
Most még mély éj hull rá,
ezért víg locsogás a
hangja
Nem lesi hold sem, sűrű
sötét
csábítja őt, csalogatja
Szereti ezt a végtelen
homályt,
tudom, nap mint nap
várja
Hiszen amikor mindenki
alszik,
olyankor talál magára
Marc R. Hanson- Ptown Pier at Night
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése