2013. június 14., péntek

A költő előadást tart

- Bocsánatot kérek, becsukná az ajtót?
Köszönöm! Kissé huzat van.
Most pedig, ha megengedik,
rátérek arra, amiért ideutaztam,
hogy tudniillik mi, bizonyos
megjelölt egyedek,
versben fejezzük ki, amit másképp
nem is lehet.
Versben beszélünk, versben gondolkodunk,
viccesen azt mondhatnám,
a vers, az mi vagyunk
Verselni könnyű egyébiránt, gyermekjáték,
szavakat teszünk-veszünk
előrébb, hátrébb,
vesszőt pottyantunk közibük,
egy-egy írásjelet,
s mereven áll a
versszerkezet.
Már ha van hozzá elegendő rímünk,
nélkülük ízetlen beszélnünk,
tehát, aki e pályára adja fejét,
töméntelen rímet
gyűjtsön össze elébb!
Mondjuk annyit, mint egy vödör féreg,
vagy egy kiló bacilustenyészet...
A lényeg, legyen párja málnának, madárnak,
hadseregnek, nőnek, gólyalábnak
Például málnára jó a málha,
- csak egy betű különbség, 
de el van találva! -
hadseregre a vasnyereg, esetleg 
vasderes, vagy bableves,
mindegy, csak a fülcsengése 
legyen kellemes.
Gólyalábra jó a porkoláb, 
ha kicsit odaerőltetjük,
végeredményben nem 
hangzanak rosszul együtt
Azt pedig kitalálhatják önök is, 
röhögve, mi jó a nőre…
Kihagytam valamit? Hopp, a madár!
Rímelhet rá csatár, batár, határ, szakáll, fatál, kanál
De vadál-lat semmiképpen, ugye érzik?
Sántít itt a szó, már szinte vérzik
Ha nem gördül a szekerük kereke,
kenjék meg egy pohár borral, he-he…
Éltes hegy levében sok-sok okosság van,
bizonyította már…
bizonyították százan!
Nem ragozom hosszan, írni muszáj, nagyon,
különben nem lesz szobrunk márványtalapzaton,
de még rézmetszetre sem kerülünk soha...
Ki nem költő, mind rém ostoba!


Lisa Hanawalt - Fruitfly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése