ócska kis szúnyog, sovány
combja van,
de oly nagyon sír, oly
boldogtalan,
jobb neki ott bent, a
gyomromban.
Már megint itt ez a légy,
a pimasz,
szemtelen szerzet e lény,
az igaz,
mégsem zavar eme tény,
mert a gaz
többet annyit sem mond,
szevasz!
Éjjeli lepke! Micsoda
csemege!
Nem számít hallgat, vagy
épp fecseg-e,
úgyis eléri szegényt,
he-he-he,
ragadós nyelvem hegye…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése