Hasában viszi

Évek óta ülök a vonaton,

nézek, mint a keleti nyugaton

Jönnek-mennek a dolgok odaát

- odaát, az maga a világ –,

s odaátról rengeteg ember

éppen engem figyel

Lapulok közben, édes e nyugalom,

elmerengek, míg éberen utazom

Mozdulatlanul, mint akit már a

betegágyán a csend húz magára,

de legbelül zengő harci dallal

utazom önmagammal

Ezt a dalt egyszer be is mutatom,

kitrombitálom, vagy kőbe faragom

Mind, aki hallja, majd adja tovább,

hogy a játszóterek, iskolák,

templomok, kocsmák, piacok népe

ne csak a rádiót kapcsolja be,

ha szomjas füle a zenére

Ennyi az egész: dana-dom, dana-dom

Legegyszerűbb ha lerajzolom:

Kis szemüvegben nagyorrú úr,

ki szüntelen írt, hangtalanul,

dombra mászott, felhőbe harapott,

s most hasában viszi a napot! 

Danny Mooney - Sleeping Man