A színpettyes cimpász

A színpettyes cimpász

sudvában puszmolyog,

hasmánt zürrög-bürrög,

biznyákol, pipikél,

vigyorát kóc szél lengi át

mielőtt nyugalvóra tér.

Sipp-supp, szuflan rezgő

szívdobjában az áram,

mélyből csap ki csöpp kis

lebgénye, miarákja,

pár fondor hímhümi is lesi őt, 
mialatt a sajtlikakat rágja.

- Ó, ha dibb-dongana, 
s pöttönne végre 
kacifántjaim televénye!
S hürrbele zengene eme 
szattyánka emelménye!

Elmém lénye mélyüle már,
amint a pastyán mázgat,
holott beállt Orozdán 
csupázni e hullámállat

Nem dong be tuja hő,

nem mász ki haja hó,

csak zimi zim plöcc rá,

csak mülmülget a dó.

A színpettyes cimpász

sudvában pömpölyög,

hétrét nyikken-nyekken,

biznyákol, pipikél,

vigyorát kóc szél lengi át,

mialatt nyugalvóra tér.

William Gould - Weedy Sea Dragon 1832

A gúvadó sütke

A gúvadó sütke

tóvölgyben él,

halakat bámul

naphosszat,

rozsdavörös szőr

nő az ülepén,

mellkasa csupasz,

napozhat.

Szikrázó kedélyű,

élveteg állat,

háton pöcköli a

csigabigákat,

s nem táplálkozik

semmi egyébbel,

mint kora hajnali

fénnyel.

Gyakran látni őt

virradatkor

mocsaras erdők

zugaiban,

amint megrészegülve

a pillanattól,

a partról a

vízbe zuhan.

Tavirózsákon lépeget,

aztán

olyat ugrik, mint az

oroszlán,

( hogy elfoglalja

leshelyét ) ,

s innentől minden más

semmiség.

Csak a hal éle, öle, álla,

pikkelyvastagsága,

szeme mozgása

számít.

Dughatsz orra alá

fánkot,
téliszalámit,

csokoládét, epret,

szaloncukrot…

Ő csak ül ott,

ül ott, ül ott,

s míg jóllakik teste

a derengő fénnyel,

elméje

magasabb fokra

ér fel.

Nem tréfa mindez,

okos a sütke.

Tudja, a halszálka

nem tüske.

Tudja, a hal öle, éle, álla,

pikkelyvastagsága,

szeme mozgása milyen,

még azt is sejti,

hol telelnek valamennyien,

s mit lát a rájuk leső

horgász otthon, álmában.

Fölöttébb jártas

a nádas dolgaiban

általában.

Titokzatos szabadgondolkodónak

tartják,

ki rejtegeti mások elől a

rangját

Rendszerint fán épült vacok a

lakása,

és nem fenyegeti őt saját

kihalása,

mert húsa rágós, sőt

ehetetlen,

csapdába csalni is

lehetetlen.

Tudós körökben rejtély

képzettsége,

több kutatócsoportot

vezetett már félre.

Trükkje ennyi: hódnak

tetteti magát,

aki rág, aki rág, aki rág

Úgy tűnik, nem fogja

hasznát venni a világ.

Germain Van Der Steen - Deux Chats -részlet 1970

A nagy holdutánzó

Hol  nyaranta a

tengervíz átlátszó,

felszínre jön a

nagy holdutánzó.

Hosszú hónapok

mély álma után

esetlenül mozog

még, setesután.

Apró szemeit az

ég felé szegezve

libben a hullámokkal,

fel-le, fel-le.

Így várja az este

megérkezését,
nyílt tekintetében

lázas fény ég

Bárki, ha meglátná

megesküdne arra,

rávetült a vízre

a hold alakja.

Holott csak őt lelte

ringatódzni üdén,

míg közelében ring

a valódi fény.

Bár ritka esetben

megtörténhet éppen,

hogy pont ott ússzon

a tükörképen,

ám ha a tengeren

két hold képe vibrál,

biztos lehetsz abban,

valamelyikük ál.

(Már ha kétségkívül

egy kortyot sem ittál.)

Kristin Parsons - Sea Creature

Foltjahullató zaza

Ilyen csöpp izével 

akkor találkozol,

ha az egész világ

körülötted pokol.

Szemlesütve ülsz

a sötét magányban,

mint kihunyó csillag

oly halványan 

Ám a szőnyeg mögül,

vagy az ágy alól,

egy rovarszerű hüllő

előszimatol.

Puha gombócorrát

jobbra-balra rázva

mászik fel a falon

a lámpaburára.

Megül a szikrázó, fényes

körték mellett,

hangtalan döngicsélése

száll feletted,

Majd mintha ez lenne
minden vágya:

foltokat hullat le

szobádra.

Piros, sárga, kék, ezüst

pettyecskék

keringik körül 

már az estét.

Íme az asztal, az ágy,

a komód,

mind csupa színes

zazafolt.

Hajadon is tarka, nyári

mező fénylik,

te sem maradsz sótlan

életed végéig.

Méreg, harag, bánat

tova tűnik hamar,

elviszi magával e

hüllőszerű rovar.

És tudod miért?

Annyira szép,

hogy ki sem merem

mondani:

-Ezekből lesznek

foltjai!

Susie Kunzelman - Art Bug

Falatnyi huhu

Be-bee, nekem

van egy kicsi,

éppen csak

falatnyi huhu

a zsebemben!

Majd megmutatom,

ha akarom,

de addig vigyázok

rá nagyon,

nehogy elszeleljen!

Véletlenül is

elszökhet ám,

mert sikamlós,

mint a csigán

a nyálka.

Ellenben

pikkelyes,

nem ragad

semmihez, csak

csúszna-mászna.

Folyton csavarog,

ezért most

boldog vagyok,

mert végre

fülön csíptem.

Na jól van,

bemutatom

neked a padon,

de akkor

vigyázz innen!

Állj arrébb,

adj levegőt,

s bárhogy kér

ne engedd őt

öledbe ülni!

Így nyüszög -

úgy nyöszög,

nem hagyod

magad fölött

érvényesülni!

Ha teljesítik

akaratát,

rögtön kihúzza

magát

s dagad tüdeje.

Hiszen gyíknak is

soványka,

csupán egérnyi

a drága,

de trónra ülne le!

Látod, hogy tud

nézni, nézni,

valósággal

kérincsélni

szemeivel?

Hiába, na,

ennivaló,

igazi tündér-

buba manó,

ismerjük el!

Azért hoztam

el őt neked,

azért írtam

róla verset,

azért szeretem,

Mert oly ritka

madár ma már

falatnyi

huhuban is

az ilyen!

Peter Cramer - Zyporp

A plömplöm

Cseppet se félj, ha

eljön a plömplöm,

hogy füleidbe halkan

beledübörögjön!

Mindig ezt teszi, ha

idegent lát,

cölöpláb-sárkánynak

mutatja magát,

holott törékeny kis

nyuszi valójában.

Megvakarhatod

fülecskéit bátran.

Sőt, akár köldökön

csiklandozhatod!

Ettől elolvad, és

csillagként ragyog.

Felugrik aztán

öledbe is, hogy

megosszon veled

egy titkot:

- Egyetlen csóktól

meseszép leszek!

Nincs kérés, amit

nem teljesíthetek!

Ő bizony nem állat,

annak tűnik talán,

de bundája alatt

varázslóleány.

Dehogyis boszorka!

Orra sem túl görbe,

és soha nem táncol

körbe-körbe-körbe.

Üveggömbje sincsen,

ujjával tesz csodát:

Muzsikává simogatja

a füvet, a fát.

Pöfeteg gombából

repülőt készít,

királynőkké bűvöli

a tó vízicsibéit.

Belőled pedig, míg

szájtátva nézed,

eltűntet minden

felelőtlenséget.

Idiacanthus- Fat Rainbow Dragon

A kis holdutánzó

A kis holdutánzó

alig nagyobb,

mint a közönséges

tengeri moszatok

Éppen ezért,

- méreténél fogva -

nem hasonlít holdra,

legfeljebb csillagporra

Azonban Dr. Meisner,

tengerilény-szakember,

végtelen türelemmel

kiderítette egyszer:

Meggyőzően alakít

e szóban forgó állat,

tekintete delej, ez

már-már varázslat!

Rengeteg tisztelője,

rokona, barátja

különleges égi

tüneménynek látja.

Ezek után érthető,

ha naponta születnek

hívei, kik társaságát

keresni nem restek

Üdvözlésük elfogadja,

majd gyorsan az élre tör,

feje helyén szipogató

kráter nő a semmiből.

S míg körüldongja sok

fincsi-fáncsi szerzet,

közelebb vonz magához

egy-egy kiszemeltet

Blutty! Stty! Hoppsza!

Vajon jön még vissza?

Vagy ez már örökké

a tengermély titka...

Kristin Parsons - Sea Creature