Hol nyaranta a
tengervíz átlátszó,
felszínre jön a
nagy holdutánzó.
Hosszú hónapok
mély álma után
esetlenül mozog
még, setesután.
Apró szemeit az
ég felé szegezve
libben a hullámokkal,
fel-le, fel-le.
Így várja az este
megérkezését,
nyílt tekintetében
nyílt tekintetében
lázas fény ég
Bárki, ha meglátná
megesküdne arra,
rávetült a vízre
a hold alakja.
Holott csak őt lelte
ringatódzni üdén,
míg közelében ring
a valódi fény.
Bár ritka esetben
megtörténhet éppen,
hogy pont ott ússzon
a tükörképen,
ám ha a tengeren
két hold képe vibrál,
biztos lehetsz abban,
valamelyikük ál.
(Már ha kétségkívül
egy kortyot sem ittál.)![]() |
Kristin Parsons - Sea Creature |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése