- Pszt! Hallod?
- Nem!
- Éppen ez az,
öregem!
Nem ad ki
hangot a lépte,
senki nem is
veszi észre.
Úgy suhan ő
a talajon,
mint madárárnyék
a havon,
elképesztően
nesztelenül!
Én mégis érzem
belül!
Érzem a nagy, hideg
orrát,
ahogy vonszolja a
folyón át,
és bundáját,
ami sáros,
mint zápor-
esőben a
város..
- És a lekváros
kiflit szereti?
- Persze, de
ki nem, Peti?!
Figyelj! Hátha
meglátod!
Olyan színű,
mint
a kabátod.
- Lila?
- Az a kapucnija…
Sötétszürke,
te, lüke!
Most! Odanézz!
Ott van!
- Hű
mekkora!
- Megmondtam!
- Ehhez egy elefánt
szúnyog!
- És ugye nem
volt könnyű
kiszúrnod?
Még egy radar
sem jelzi ki testét.
- Tessék?
- Még egy radar
sem jelzi ki testét,
mozgása
annyira…
...szóval nincs
benne hiba.
Tökéletes lopakodó,
és játékos, mint
egy dodó…
- Elég
félelmetes
a fogsora!
- Bár én
lehetnék
lolloboda!
Várhatna reggel
az óvónéni,
s a sok nyafis
kis barbibébi…
- Te, ez nem ide
tart egyenesen?
- Miii? Na szia!
Én mentem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése